2009. január 21. szerda - dráma: 5 életszakasz
Bejött egy helyettesítő tanár, egy igen szép 'leányka' képében! De elkezdett a photoshop-ról beszélni.. Sajnos engem nem fogott meg annyira ez a program! 4 'kisórát' töltöttünk együtt. Elég jól is magyarázott, csak talán az volt benne a rossz, hogy elég otthonosan mozgott benne, és ez számomra túl gyors volt talán! Lassan telt az idő! Lassabban az átlagosnál, de mégsem olyan lassan, ahogy kibékülnék 'vele' - az idővel! Már vártam a félidőt jelző Isten áldását, mert ekkor lehet cappuchínot inni! Ahogy az édes nedű lefolyik a gégén, azt az általa keltett melegségnek hamar vége lett! S a 'zord' hideg' nyál veszi uralmába az egész testemet.. Következő órán fenn voltunk az előadóban. Az új órarendről sejtette mindenki, hogy talán jobb lesz, mint volt, de azt hiszem egyre kevesebben hisszük, hogy bármit is változott volna.. :) Most már tudom, hogy egy órát a végtelenségig el lehet húzni.. Ez megesett épp most! Otthon az alváshoz csak, azután láthattam hozzá, mikor minden 'aksit' feltölteni otthagytam a konnektorban! Kevés volt az időm, amit alvásra fordíthattam, ezért nagyon iparkodnom!
Most senkivel nem találkoztam, úgyhogy teljesen nyugiban indultam el. Most végre kipróbálhattam a - áruházból hozott az apukám által - elemet, mert már rég elvesztettem párját, és ez csak kettővel működik az elemtöltő! Bizony ám! :) Így jó is lett volna, ha nem rossz az érintkezés a fülhallgatómban... "Csöbörből vödörbe" :) Ahogy szólna, ilyenkor a mondás! Közepesnek mondható volt a rádióadás, bár én nem nagyon voltam elragadtatva tőle. Azért tudtam még csak a rádiót használni, mert nem maradt időm feltölteni muzsikával. Pluszként meg, ha nem lenne elég, az eső meg esett..
Tök jó volt valahogy a történt események hatásától eltért az én jó kedvem. Az volt most a feladat, hogy 1-től 18 éves korig kellett bemutatni az életet 5 különböző életszakaszán keresztül! Annyira jó összhangba került a társaság, hogy öröm volt ezt nézni, hát még szerepelni benne az volt csak egy nagy gyönyör! :) Talán csak a Rózék talpraesettsége volt a jó ebben az átélt egész élet ciklusokban! Nem tudni! De én nagyon jól éreztem magam.
1. Születés. Megszületik a gyermek! Én voltam a szülész főorvos.. Miután kibújik a baba, én fölemelem, és átadom a mamának. (szerencsére az a kicsi lánya is velünk volt a Csaba bá-nak- aki vezette ezt az a társaságot, max 20 kiló volt a lánya, ezt megúsztam! :) )
2. Mi miért van? Hülyébbnél hülyébb kérdések.. :) Óvoda. Őrületbe kerget egy egész társaságot egyetlen gyerek! Apja odaviszi, óvó nénik, utána ebéd (én). Felidegesít a kölyke!
3. Szomszédok. Új szomszéd jön. Készülés a fogadásukra. Apa ül a tv előtt, és semmi nem érdekli csak a meccs. Én voltam a szomszéd, aki lányával együtt átjött.. De a végén perpatvar lesz a vége, ennek a látogatásnak is! Lányom elment játszani pacsisat, mi pedig a tv előtt néztük a meccset! Itt borul ki a 'bili' is.
4. Szerelmes korszak. Összetalálkozik álmai hercegével, azaz velem.. :) (a szerep szerint) Elmennek engedélyt kérni a szüleitől, amit megkapunk..
5. Érettségi kész. Buli van! Törökülésben ülünk a 3 jó barát. Kocsit kap az egyik, lakást a másik.. Erre odajön a apuka ő is be akar szállni a buliba, de elküldi a lánya őt!
Utána miután megbeszéltük, a másik csoportban is előadtuk. Egész nagy sikerrel! Ezt nem gondoltuk volna, hogy durván fél óra elment ennek a kibontakozásával! Együtt mentünk haza. Megvártuk a buszt az Eszterrel. Valahogy most egy pillanat alatt eltelt a hosszú buszutazás! Szerintem hihetetlen, de igaz! Rögtön, amint hazaértünk bedobtam a szunyát!
